Befejezetlen falugyűlés Farkaslakán- kérdésekkel válaszok nélkül!

Vasárnap 12 órakor tartották Farkaslakán a rendhagyó közgyűlést, amelyen az elmúlt egy év történéseiről igyekezett számadást tartani a vezetőség.

Az egyenlőség nevében idén nem a községben, hanem a hozzátartozó falvakban kezdték a gyűléseket, ezért konkrét témák előtt a polgármester, Albert Mátyás, viccesen megjegyezte: „lassan vasárnap olyanok vagyunk, mint a hívők (Jehova Tanúi), vesszük a táskát és megyünk gyűlésbe”., ugyanis a közelmúltban minden hétvégén ez képezte a programjuk jelentős részét. –hm…szerintem ezzel a kijelentésével elveszítette a községben élő 40-50 „hívő” család szavazatát! Vagy Ők amúgy sem járnak szavazni?

Statisztika és kormánycsomag

A mintegy százfős tömeg először a község statisztikai adatait hallgathatta meg, amelyből kiderült, hogy a 2010-es esztendőben több gyerek született, mint ahány elhalálozás történt.

A folytatásban a tavalyi kormánycsomagot méltatta, amelyből a rászoruló, szociális segélyből élők, nagy gyerekes családok, betegek, és kisnyugdíjasok kaptak, és amely különböző élelmiszereket tartalmazott. E mellé megjegyezte, hogy szerinte hasznosabb lett volna ezt az összeget árvaházaknak vagy más intézményeknek ajánlani, pénz formájában. Azt elfelejtette ismertetni, hogy a kiosztásnál egy szó sem esett a kormánycsomagról. A nyolcvan esztendős nagymamámmal nehéz volt megértetni, hogy az nem a polgármestertől van!

Csarnok és fekete munka

Majd a helyi sportcsarnok működéséről számolt be, kiemelve, hogy az elmúlt évben épített konkurens csarnokok miatt tavaly csökkent a bevétel, de így is több mint 15.000 Ron-t hozott a kasszába a farkaslaki csarnok. Természetesen a helységben megrendezett sporteseményeket a bérleti díj mellőzésével támogatta a Polgármesteri hivatal és a helyi Tanács. Itt kicsit vicces volt, amikor kezdte sorolni, hogy ebből a pénzből mennyit fizettek illegálisan elvégzett munkálatokra s egyéb számlával igazolatlan dolgokra (pld.: fahasogatás, kazánfűtés és a legjobb: zöldségvásárlás Kovács Simónál) – ezt bullshit (jelentése: hülyeség -ha a polgármester is olvasná) falugyűlésen részletezni!

Az építkezési és urbanisztikai engedélyekkel kapcsolatos szigorításokat szemléltette a továbbiakban, és az ezekkel kapcsolatos kérdésekben kellő segítséget is ígért a polgármester. Majd felhívta a vendéglátók figyelmét arra, hogy mekkora lehetőség nyílik azon új magyar törekvés által, amelynek köszönhetően 60.000 diák fog határon túli magyar lakta területekre látogatni. Kiemelte, a lehetőség kihasználásához megfelelő intézményes háttér szükségeltetik.

A községhez tartozó településeken lezajlott munkálatokról számolt be a továbbiakban, végül rátért a gazdasági beszámolóra is a község polgármestere.

Money money money …not so funny

A gyűlésnek ez a pontja igen csak zavarosnak tűnt, hiszen az ismertetést a tavalyi költségvetéssel kezdte, a kiadásokat viszont 2008-tól összegezve ismertette az elöljáró. Így, bár megtudhattuk mennyi pénzből gazdálkodtak a tavaly, hogy ebből pontosan mennyit fordítottak az útjavítási munkálatokra vagy a vízhálózat rehabilitációjára, homályos maradt. Másként fogalmazva a jelenlévők inkább egy csonka mandátum gazdasági kiadásait, mintsem a 2010 év-ét hallhatták. A 2011-es jövőkép igencsak gazdasági válsággal árnyékoltnak ígérkezik, hiszen jelenleg 850 000 Ron-al kevesebb pénz van a kasszában, mint tavaly ilyenkor.

A vízgazdálkodás volt a beszámoló első pontja, amelybe a jelenlévők is hallatták hangjukat, ugyanis először a vízórák beszerelésével járó hercehurca, aztán a víz árának tízszeres növelése verte ki a biztosítékot a Farkaslakiaknál. Míg a vízórák ügyében sikerült közös nevezőre jutni, addig a víz áremelésénél nem született elfogadható javaslat. Adjuk meg a császárnak: az egyéb, helyi adónemek nem fognak emelkedni idén.

A jelenlévők kérdései előtt, még a polgármesteri funkció érdekességét boncolgatta az elöljáró, aki „elől tűz, hátul víz”-nek nevezte vezetési mechanizmusát, majd hozzátette „tudom, ha van kalapja az a baj, ha nincs…”

Kérdések

A gyűlés nem szűkölködött hozzászólásokban. A jelenlévők először a földgáz bevezetéséről érdeklődtek, majd a gazdálkodás minőségéről hallatták hangjukat, amely komoly vitát okozott a teremben.

Pontosabban három befektetés szükségességét kérdőjelezték, kérdőjelezhették meg. Az első kérdés a pályázatokra és tanulmányokra fordított 400 000 Ron gazdasági vetületére irányult. A jelenlévők azt szerették volna tudni, hogy ezekből a leadott pályázatokból részesült-e a község pozitív elbírálásban? Továbbá megéri-e a településnek ekkora összeget áldozni pályázatokra a már ismert megtérülési ráta alapján? A többszöri kérdésfelvetés után egyszerű választ kaphattunk: eddig nem nyert, de még vannak elbírálásra váró pályázatok (például a szennyvízhálózat rehabilitációjára). A következő villámkérdésre viszont – hogy miért nem nyert egyetlen pályázatot sem eddig a falu – igencsak érdekes választ fogalmazott Albert Mátyás, a község polgármestere. „Én tudom és Ti is tudjátok, miért nem…” – majd hozzátette „a teremben csak az beszél, aki szót kap”. Igen csak nehéz volt a gyűlés egész ideje alatt szóhoz jutni, ugyanis gyűlés vezető híján, nem volt személy, akik osztogathatta volna a felszólaláshoz való jogot. Nah először is…én nem tudom, hogy miért nem nyertek ezek a pályázatok. Hogy Kolozs megye 32 Eu-s pályázatot nyert s Hargita egyet sem – hm, több, mint fura, de mi a helyzet a minisztériumok által kiírt, megpályázott és elbukott pénzekkel?

A következő kérdés arra a közel 300 000 Ron-os befektetésre irányult, amelyből egy új, népművészeti cikkek forgalmazására szolgáló faházakat és parkolót hoztak létre. A felszólaló ennek a fontosságát kérdőjelezte meg, amikor ebből az összegből komoly infrastrukturális fejlesztéseket lehetett volna eszközölni a falban. Hozzátéve, hogy ennek az összegnek a megtérülésére igencsak hosszú időt kell várni. Nem mellékes, hogy a faluban már működik egy erre a célra készült tér. Erre a kérdésre nem érkezett válasz. S ez után még hányra nem…

Végül egy olyan ingatlan megvásárlásáról kérdezték, amelyet már lefoglalt egy intézmény, nevezetesen a csíkszeredai pénzügy, és amely a per lezárulásáig úgymond nem megvásárolható, főleg attól a személytől nem, akitől lefoglalták. S ha ez nem lenne elég, a 2010-es falu gyűlésen a résztvevők nyíltan a megvásárlás ellen szavaztak. Magyarán a tavaly megkérdezte, aztán figyelmen kívül hagyta- de mondhatnám úgy is, hogy b.szott az őt megválasztók véleményére – a választók véleményét. Reagálásában a közvagyon gyarapítására hivatkozott, majd semmibe véve a maradék jelentkkezőket és kérdéseket, megköszönte a részvételt és bezárta a gyűlést. Ezzel is bizonyítva felkészületlenségét, legalábbis nálam.

És nálatok, kedveseim?

~ > ficsur @ március 10, 2011.